logo

XXIV Sextilis AD

Caesar Galliai hadjáratának történetéből.

Caesar galliai hadjárata hadtörténeti szempontból különösen azért jelentős, mert a róla szóló beszámoló magának a hadvezérnek megfogalmazásában maradt ránk. Caesar a Gallla meghódításáról szóló művét Igénytelenül csak „Commentarii”, azaz : „feljegyzések” címmel jelezte, ezzel is kifejezni akarván, hogy munkája mintegy a hiteles tényanyagot nyújtja csupán egy későbbi, történelmi igényű feldolgozáshoz.
Munkájában a legnagyobb fokú tárgyilagosság látszatát Igyekszik kelteni: önmagáról mindig harmadik személyben beszél mintegy a külső szemlélő és pártatlan tanú szerepét véve föl, és tartózkodik az értékelésektől is. A múlt század óta több ízben vetődött fel kétely Caesar hitelességével szemben (újabban: M. Rambaud: Lart de déformation historique dans les Commentaires de César, Paris 1952, és G. Walser: Caesar und die Germanen, Bem 1953), éspedig mind a tények célzatos csoportosítása, egyes ránézve kellemetlen tények elhallgatása, mind pedig az összefüggések és a háborús felelősség megtévesztő módon való feltüntetése jogcímén.
Caesar főcélja többek között abban állt, hogy az általa indított, hódító, és Rómában is igazságtalannak érzett háború jogosságát, Róma szempontjából indokolt voltát bebizonyítsa. Ennek érdekében a helvétek áttelepülési kísérletét amelynek megakadályozása érdekében kezdte meg hadműveleteit -, továbbá a germán suebus törzs jelenlétét a Rajna bal partján olyan veszélynek tüntette fel, amely ellen katonai eszközökkel is fel kellett lépnie. Ennek a látszatnak keltése érdekében nem riadt vissza a valóság meghamisításától sem.

Viszont a csaták leírása, mind helyrajzi vonatkozásban, mind a létszámokat illetően, mind pedig az egyes harei fázisok ábrázolásában szavahihetőnek látszik, így Caesar „commentariusai” máig is az ókori hadtörténet becses forrásai közé tartoznak.

A bibracte-i csata i. e. 58 júniusában zajlott le. Caesar támadását diplomáciai manőverezés előzte meg, melynek során sikerült a gall aeduus törzset magának a helvetiusokkai szemben megnyernie. Ezt követően megtámadta a Bibraete (valószínűleg a mai Montmort, Autun közelében a Saöne és Loire között) felé haladó helvetiusokat. Az első támadási kísérlet egy római centurio téves felderítése következtében meghiúsult.


Forrás: Hahn István A hadművészet ókor klasszikusai