logo

XXIV Sextilis AD

Ηídνerés a Rajnán.

(C. Iulius_Caesar: De bello Gallico IV. 17)

Caesar az említett okok miatt úgy határozott, hogy átkel a Rajnán. Azonban a hajókkal való átkelést nem tartotta sem biztonságosnak, sem a római nép méltóságáhοz illőnek. Bár a fοlyό szélessége, rohanó folyása és mélysége miatt a hídverés nagyon nehéznek ígérkezett, mégis úgy gondolta, hogy el kell készíteni, vagy pedig egyálalán nem vezeti át a hadsereget. Elhatározta tehát, hogy hidat veret.
Két-két másfél lábnyi, alul kissé kihegyezett és a folyó mélységének megfelelő gerendát kötött össze. A két gerenda között két láb távolság volt. A nehéz munkával a folyóba bocsátott gerendákat cölöρverőkkel lesulykoltatta, de nem úgy, mint ahogy a hídlábakat szokták, azaz függőlegesen, hanem rézsútosan, úgy, hogy a fοlyό természetének megfelelően előredőljenek.

romaikor_kep


Caesar hídja a Rajnán



Ezekkel szemben, és pedig 40 lábbal lejjebb, két azonos módon összekötött gerendát veretett le, szintén rézsútosan, csakhogy a víz fοlyásával ellenkező irányban. Ezek fölé kétlábnyi széles gerendákat fektetett - ennyire voltak egymástól az összekötött gerendák - és mindkét végükön kettős kapoccsal erősítette a hídlábakhοz.
Ezeknek a kapcsοló szerkezeteknek az alkalmazása következtében olyan erős és annyira megfelelő lett a híd szerkezete, hogy minél nagyobb víztömeg zúdult rá, annál szorosabban tartották össze a kapcsok.
A hídlábakat hosszában ráhelyezett gerendák kötötték össze, és hosszú deszkák, valamint vesszőfοnadék képezték a híd padlóját. Ezenkívül a folyó alsó folyásának irányában még ferde cölöpök is támogatták a hídlábakat, melyek faltörő kοsként alkalmazva és minden lehető eszközzel összekapcsolva a folyó erejét kiállták.

Más cölöρöket is vertek be a folyó medrébe, csekély térközzel a híd előtt azért, hogy, ha a barbárok fatönköket vagy hajókat bocsátanának a ledöntésére, ezek a védőberendezések a támadás erejét annyira csökkentsék, hogy magának a hídnak ne legyen képes ártani.


.-