logo

XVII Sextilis AD

Jeruzsálem ostroma (Kr.u. 70).

A római birodalom első évszázadának hadművészetére jellemző Jeruzsálem ostroma, amikor még a korábbi harcászati elvek érvényesek. Míg északon Germánia meghódítása a cél, a birodalomnak a keleti térségében nehézségei támadnak. A Judeát megszálló római haderő ellen kitör a zsidó felkelés. Vespasianus császár Titust küldi a lázadás leverésére. Az összesen mintegy tíz légióval rendelkező hadvezér az országban viszonylag gyorsan végez a felkelőkkel, azok csak a fővárosban és néhány hegyi erődben tartják magukat. Jeruzsálemet 25 000 főnyi sereg védi. Titus ide helyezi a hadműveletek súlypontját. Ostromzár alá veszi a várost. 7 km hosszú zárófalat építtet körülötte 13 nagyobb toronnyal.
A zárófal a hagyomány szerint sáncból és előtte mély árokból, valamint a sánc tetején fa mellvédből állt. A tornyok elhelyezése és sűrűsége inkább csak a megfigyelést tette lehetővé, komolyabb védelmi szerepe nem lehetett. Az építkezés méreteire jellemző, hogy ehhez a város körüli erdőket 15 km-es körzetben le kellett tarolni. Maga Jeruzsálem a több évszázados építkezések következtében viszonylag erős volt, az északi és nyugati oldalon háromszoros falövvel rendelkezett.
A vastag, néha a tíz méter magasságot is meghaladó falakat sűrűn tagolták a négyszögletes védőtornyok, amelyek nagy méretei lehetővé tették a védők nagyobb erőkoncentrációját is. Természetesen ez csak a rohamoknak kitett részeken volt szükséges, hiszen pl. a templomkörzet fala (átlag 20 m magasság) és a meredek szikla önmagában lehetetlenné tette a támadásokat.

A rómaiak az első falövvel nehezen boldogultak. Hosszas előkészítések után (terep-előkészítés, ostromtornyok építése, stb.) csak a harmadik rohammal sikerült a város területén belül megvetniük a lábukat. Igaz, hogy már ekkor kezükbe kerül az egyik fontos védelmi pont az ún. Antonia-vár. Az ostrom további szakaszában a támadók aknaásásokkal kísérleteznek. Több aknát sikerül mélyíteni a falak alá. Az aknák felgyújtását összehangolják a város kapui elleni támadással, így a védőket megosztva sikerül több falszakaszt megrongálni, és a felgyújtott kapukon is betörni. Ez után a várost hosszú és véres utcai harcok után elfoglalják.


Forrás: Dr. Winkler Gusztáv A városerődítés kezdetei (Kr.e. 5000 Kr.e. 1000)