logo

XVII Sextilis AD

Az első városerődítéssel is foglalkozó történetírók

Thuküdidész (Kr. e 460 körül Kr.e. 400)

Az első olyan történetíró, aki a városok védelméről és az ostromokról megbízható leírást ad, Thuküdidész. Az író leírja a városok erődítési módszereit, az ostrom közbeni ideiglenes építményeket, melyeket az ostromművekkel szemben kell építeni. Kitér a faszerkezetek fontosságára (a vályogtégla -falazatot fa gerendázattal erősítik, szilárdítják).
Megjelenik a többszörös fal övék szükségessége és akár ostrom közbeni építése is (Plataiai ostroma Kr.e. 431). Kitér az ideiglenes (tábori) ostromművek alkalmazására. Ebből azt látjuk, hogy a magasszintű ostromismeretek folyamatosan alkalmazásban voltak, ugyanúgy, mint a korábban világban. Szól a megközelítő utakról, sáncokról (fa és agyagtégla erősítéssel), és az aknák készítéséről.


Aineasz Taktikosz (Kr. e. IV. század)

Taktikosz Taktika című művének Poliokrétika elnevezésű részében részletesen foglalkozik a városok védelmi létesítményeivel és az ostromok eszközeivel. Gyakorlatilag a fentiekhez hasonló állapotot találunk az erődítések készítése tekintetében. Leírja a városfalak erősítését fa szerkezetű tornyokkal, téglafalakkal. Nála olvashatunk először a homokkal és agyaggal töltött kosarak ideiglenes védműveknél való felhasználásáról. Ez azért is érdekes, mert úgy tűnhet, hogy a sánckosarak újkori találmány.
Megemlíti a városok területének felszabdalását a védelem tagolása érsekében. Ezt árkok létesítésével és belső falövek létrehozásával érik el az ostrom időszaka alatt. Ebből is látszik, hogy egy komoly ostrom ekkor is hosszú időt vett igénybe. Kitér az aknaharc fontosságára, akár a kitörések előkészítésénél, akár az ostromtornyok elleni harcnál. Megjegyzendő, hogy ő is az ostromtornyot tekinti a legfőbb eszköznek a városok elfoglalására.


Forrás: Dr. Winkler Gusztáv A városerődítés kezdetei (Kr.e. 5000 Kr.e. 1000)