logo

XVII Sextilis AD

Egy Karthágói vár hadikészlete

A hispániai harcok során Scipio i. e. 210-ben rajtaütéssel elfoglalta Új-Karthágót (Karthago nova, Carthagena), a karthágóiak legfontosabb hispánlai támaszpontját. A zsákmány részletes leírása szemléletes képet ad egy ókori erődítmény felszereléséről.


(Livius: XXVI. 47)

A foglyul ejtett szabad férfiak száma elérte a tízezret. Scipio ezek közül Új-Karthágó polgári lakosait elbocsátotta, a várost magát helyreállította és mindazt meghagyta a polgárok tulajdonában, amennyi a hadicselekmények után megmaradt. A városban 2000 kézműves élt, ezeket a római nép állami rabszolgáinak nyilvánította, azzal az ígérettel, .hogy ha kitartóan dolgoznak a hadimunkában, hamarosan visszanyerhetik szabadságukat. Az ott élő fiatalkorú vagy még erőteljes rabszolgák tömegét a hajóhadnak adta át az evezősök sorainak feltöltésére, Nyolc elfogott hajóval növelte a hajóhad állományát.
Az eddig felsorolt tömegen kívül hispániai túszok is voltak a városban. Ezekkel úgy törődött, mintha a rómaiak szövetségeseinek gyermekei lennének. Nagy mennyiségű hadikészletet is zsákmányoltak. A legnagyobb hajítógépekből (catapulta) 120 darabot, a kisebbekből 281-et, nagyobb méretű ballistákból 23-at, kisebb méretűekből 52-t. Nagyobb és kisebb méretű scorpiókból és egyéb védő és támadófegyverekből megszámlálhatatlan mennyiséget. Zsákmányoltak még 74 hadijelvényt, aranyból és ezüstből hatalmas mennyiséget szállítottak a hadvezérhez.
276 darab aranycsészét, amelyek súlya darabonként körülbelül 1 font volt. Feldolgozott és minőségi jellel ellátott ezüstöt 18 300 font súlyban, s ezen felül még rengeteg ezüstedényt. Scipio mindezt mérlegelés és számlálás után átadta Gaius Flaminius quaestornak. Gabonából 400 000 mérő, árpából 270 000 mérő mennyiségű készletet találtak.

Magában a kikötőben 63 teherhajót zsákmányoltak. Ezek közül egyesek meg voltak rakva gabonával, fegyverekkel, rézzel, vassal, lenvászonnal, és a hajóhad szükségleteire szolgáló egyéb anyagokkal. Ennyi kincs közepette maga a karthágói vár volt a legkisebb érték.


Forrás: Hahn István A hadművészet ókor klasszikusai