logo

I December AD

Evezős hadihajók

Sok mindent a mai napig nem tudunk az ókori világ evezős hadihajóiról. A főként vitorlával hajózó kereskedelmi hajókkal ellentétben hadihajók maradványaira csak rendkívül ritka esetekben bukkanunk. A könyvünkben tárgyalt korszak teljes időtartamából mindössze két ilyen lelet maradt ránk, melyeket Massala (az ókori Lilybaeum) partjainál találtak.
A különböző hajóosztályokat az egy evezősort mozgató evezősök száma szerint nevezték el. Így például a triremisben, vagyis a „hármas"-ban három sor evezőlapát volt, melyek mindegyikét egymás felett elhelyezkedő padokon ülő evezősök mozgatták. Egy lapátra egy evezős jutott. Miután sikerült megépíteni és a tengeren hosszasan kipróbálni a triremis életnagyságú mását, sokkal többet megtudtunk róla, mint bármilyen más típusú hajóról. A rekonstruált triremis rendkívül jól manőverezhetőnek és igen gyorsnak bizonyult. Rövid hajrák során, ami a vágósarkantyús támadásokhoz elengedhetetlen volt, sebessége akár a 8 csomót is elérte.
A triremisek speciálisan vágósarkantyús támadásra kifejlesztett hajók voltak, de a pun háborúk idejében kis méretüknél fogva már nem vehettek részt a csata első vonalában. Helyükbe az öt evezősoros quinqueremisek léptek.

romaikor_kep



A quinqueremis felépítése a mai napig vita tárgyát képezi. Azt bizton állíthatjuk, hogy magasabbak voltak, és valószínűleg kicsit szélesebbek és hosszabbak is a triremiseknél. Az öt főből álló evezőscsapatokon belül a legvalószínűbb megoszlás így festett: a három evezősor felső két evezőlapátját két-két, míg a legalsót egy ember húzta. A quinqueremisek manőverező képessége gyengébb volt a triremisekénél, ellenben nagyobb és erősebb hajótestük jóval több tengerészgyalogos szállítására tette őket alkalmassá.
Polübiosz beszámolója szerint az Ecnomus-foki ütközetben részt vevő quinqueremisek mindegyikén 300 fős legénység szolgált. Ebből mintegy húsz főt tett ki a fedélzeti legénység, a többiek evezősök voltak. Ehhez jött még hajónként 120 tengerészgyalogos.

A görög történetíró azt is állítja, hogy az első quinqueremiseket a rómaiak közvetlenül egy zátonyra futott karthágói hajóról másolták. Így épülhetett meg első flottájuk mindössze 60 nap leforgása alatt. Noha ezt a történetet korábban a legtöbb tudós valószínűtlennek tartotta és elvetette, két kisebb pun hadihajó maradványainak felfedezése Szicília partjainál sokak számára megerősíteni látszik a Polübiosz által leírtakat. A kettő közül jobbállapotban fennmaradt hajó gerendái sokat elárulnak arról, hogyan is készült egy ilyen tengeri jármű.
A hajógerincen a föníciai ábécé betűi, illetve számok jelölték a bordák helyét, és az illesztésekre és ékelésekre vonatkozó utasításokat is találtak a kutatók. A hajó kétségtelenül nagyfokú szervezettséggel, szabványminta alapján, sorozatgyártásban készült. Ezt a technikát, illetve a hajó különleges tengerálló képességét igyekeztek átvenni a rómaiak.


Forrás: Adrian Golsworthy - A Római hadsereg története