logo

XV December AD

Az engedetlenség

E körbe sorolták a hivatalt viselővel szembeni engedetlenséget, bármilyen mértékű parancsmegtagadást, a parancs végrehajtása közbeni bármilyen mértékű mulasztást is, és a dezertálást is. Az engedetlenség megítélése kapcsán az sem számított enyhítő körülménynek, ha a tettet győzelem követte. Az engedetlenség okán ugyanis csorbult a katonai felettes tekintélye, ami hosszú távon a hadsereg demoralizálódásához vezethetett.

Az elkövető kisebb mulasztások esetén is súlyos szankciókra (például botozás) számíthatott. Polybiostól tudjuk, hogy azért is volt tábori mulasztásnál ilyen mértékű a büntetés, mert így próbálták a kohéziós erőt növelni és többieket az egymásra való odafigyelésre nevelni.



Forrás: Tóth László - Köztársaságkori Róma katonai büntetőpolitikája