logo

XXIX Martius AD

Az origo mint közteherviselési illetőség

A késő római igazgatásfinanszírozás és közterhek vonatkozó szakirodalma tekintettel az annona militaris adó kiemelt jelentőségére elsősorban az agrárnépesség kötelezettségeire fókuszál. Az annona militaris alapjául szolgáló termékeket a vidéki lakosság állította elő és szolgáltatta be adószerűen az állami intézmények számára.

Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy a bevételeket biztosító „agráradók” mellett a vagyonos városi polgárság (decuriók majd curialisok) számára előírt „polgári közkötelezettségek” (civilia munera) is alapvető szerepet játszottak a késő római államfinanszírozás működtetésében, sőt Kolb lényegre törő szavaival élve a római adóügyi igazgatás második pillérét („zweite Saule der römischen Steuerwirtschaft”) jelentették.

Az annona és munera jellegét, természetét és érintetti körét tekintve egyaránt markánsan eltérő közterhét ugyanakkor összeköti az igazgatásfinanszírozás közvetlen és megfeleltetett jellege: az a sajátosság, hogy az annona és a munera kötelezettjei csak közteherviselési illetőségüknek, origójuknak megfelelően teljesíthették a rájuk szabott közterheket. A közteherviselési illetőségre tekintettel a városi tanácstagok és az annona beszolgáltatására kötelezett vidéki lakosság egyaránt kötve voltak adóügyileg origójukhoz, így a közteherviselési lekötöttségük idővel a társadalmi és személyes státuszukat meghatározó tényezővé vált.


Forrás: részletek Kelemen Miklós: Légiók és bürokraták Adalékok a késő római igazgatásszervezés és igazgatásfinanszírozás változásaihoz c. munkájából