logo

XXXI Martius AD

Az annona militaris

A késő császárkorban intézményesített új, „arányos helyi ellátási rendszer” középpontjában az a célkitűzés állt, hogy a tartományok lakossága biztosítsa a számukra előírt közterhek teljesítése révén az adott területen állomásozó katonaság és bürokrácia ellátását, javadalmazását, továbbá egyéb szükségleteit.

Az annona militaris adó természetéből és az annona-munera rendszer közvetlenségéből következett, hogy a javadalmazás addigi, újraelosztó jellegű módja helyett a lakosságra kivetett adóteher közvetlen kapcsolatban állt az adóegységet jelentő területen állomásozó hadsereg és bürokrácia személyi állományának megfelelő javadalmazási igényekkel. A katonai egységek állománylistáit (quadrimenstrui breves) a parancsnokok rendszeresen megküldték az annona-ügyeket legmagasabb szinten intéző praefecturának, ahol a csapatlisták alapján határozták meg az egységeknek járó zsold összegét.

A valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatásban rejlő korrupciós lehetőségekre tekintettel egy vonatkozó császári rendelet hangsúlyozottan előírja, hogy a főtisztviselőknek és hivatalaiknak „késlekedés nélkül, pontosan és gondosan” („sine cunctatione vere et diligenter”) kell megküldeniük az említett állománytáblákat. A parancsnok (tribuni) mellett az egység tisztjeinek is alá kellett írniuk az említett listákat, ezáltal adva igazolást arról, hogy annak tartalma hiteles és a valóságnak megfelel.



Forrás: részletek Kelemen Miklós: Légiók és bürokraták Adalékok a késő római igazgatásszervezés és igazgatásfinanszírozás változásaihoz c. munkájából