logo

XXI Februarius AD

A római falanx

A legenda szerint Servius Tullius növeli meg a légió létszámát: 4200 gyalogos és 300 lovas. A lakosságot vagyoni osztályokba osztotta és ennek alapján határozta meg fegyverzetüket. A nehézfegyverzetű gyalogság a Kr.e. VI. századtól mindvégig a római hadsereg fő egysége volt. A királyok korában a rómaiak a görögök által kitalált, de etruszkoktól átvett falanxban álltak fel. Fő fegyverük a hosszú lándzsa, a hasta volt. Idővel a falanx három rétege elkülönült.
Az elsősorbeliek, azaz a principes, középkorú férfiak alkották, akiknek száma 1200 fő volt. A második sorban a fiatalabbak helyezkedtek el 1200-an. Őket nevezték hastati-nak, a közös fegyverről, a hasta nevű lándzsáról. Leghátul voltak a legidősebbek, a legtapasztaltabbak, a triariusok, azaz harmadsor-beliek 600-an. Ezen kívül a triariusok kiegészítéséül volt még 600 roarii és 600 accensi. E két utóbbi a második pun háború idején összeolvad és belőlük lesz a könnyűgyalogság, a velites. A principes, hastati, triari a polgárháború idején teljesen eltűnik.

A Róma környékén élő hegyi népekkel folytatott harcok során a nehéz, meredek terep miatt kitűnt, a hosszú lándzsa helyett sokkal hatásosabb a rövid hajító dárda. A falanx első két sorát ezzel a hajító dárdával, az úgynevezett pilummal látták el, míg a triariusoknál megmaradt a hasta.

A rómaiak a felálláson is változtattak. Rájöttek arra, hogyha legelőre teszik a legfiatalabbakat, akkor növekedni fog a támadás lendülete és hatékonysága. Így azután legelőre kerültek a legfiatalabbak, a pilummal felszerelt hastatusok, mögöttük a princepsek és leghátul maradtak a hastával harcoló triariusok. Ez maradt a római falanx végső formája.



Tóth Gergely László


Forrás: Tóth Gergely László - A római hadrend alakulása