logo

XV December AD

Császárkori pénzverdék

A császárkori Róma pénzverdéinek szervezetéről, működéséről keveset tudunk. Mindössze néhány feliratos emlék, illetve domborműves ábrázolás áll rendelkezésre ahhoz, hogy a pénzverde működésének fázisait legalább nagy vonalakban rekonstruálni tudjuk.

A Római Birodalomban kezdetben – hasonlóan az ókor több más államához – nem volt a szó mai értelmében vett pénzverés, a nemesfémeket egyszerűen a súlyuk alapján mérték. Később a fémeket egységes súlyú tömbökbe öntötték, hogy a cserekereskedelmet ezzel is megkönnyítsék.

Az első, mai értelemben vett érem szintén öntött volt, a Kr. e. 5. században készült. Mintegy száz évvel később áttértek a mai értelemben vett pénzverésre, amely egyben az érmék nagy tömegben való előállítását is megkönnyítette.
A római bronzpénz a köztársaság korában az as és a sestertius volt, az ezüstből vert denarius, illetve az előlapon értékjelzéssel ellátott (XL, illetve LX as) aureus a Kr. e. 3. század elején jelent meg. Ez a rendszer a császárkor első századaiig, Diocletianus pénzreformjáig nagyjából változatlan maradt, később Nagy Konstantin vezette be a bronz váltópénzeket, illetve a fél- és negyed súlyú aranypénzeket. A császárkori pénzverés történetének, illetve a császárkori pénzverdék történetének részletesebb kifejtése alább olvasható.


Pénzrendszer a Római Birodalomban a császárkor idején

Pénzérméket Augustus korától többféle fémből, illetve keverékfémből készítettek, használatosak voltak arany-, ezüst, billon (réz és ezüst keveréke), bronz- és rézpénzek egyaránt. Rövid idővel Augustus után, egész pontosan Kr. e. 15-től arany, illetve ezüstpénzeket kizárólag a császárnak volt joga veretni.



Források
Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
Dr. Buday Árpád: Római felirattan
http://qbp.pl/hu/wiki/P%C3%A9nzverd%C3%A9k_a_r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rkorban.html