logo

XVI December AD

Állami pénzverdék a császárkorban.

A legfőbb pénzverde Rómában működött, az itt kiadott érméket külön jellel nem látták el. Nyugaton Lugdunumban, Keleten Antiochiában, Alexandriában működtek már a császárkor eleje óta állami verdék, melyek latin felirattal adtak ki érméket. A pénzverdék száma a Kr. u. 3. sz. közepétől jelentősen megnőtt, főleg azért, hogy egy-egy terület katonaságának zsoldját zökkenőmentesen tudják fizetni.

Nem véletlen tehát, hogy az új verdék egyike Észak-Itáliá- ban, Mediolanumban jött létre, a többsége pedig a Rajna-Duna vonala mentén: Colonia Agrip- pinában (Köln), Treveriben (Trier), Sisciában (Sziszek, Sisak), Sirmiumban (Szávaszentdeme- ter, Sremska Mitrovica), Viminaciumban (Kostolac). Ekkor már jelölték a kiadás helyét (TR = Treviri, SIS vagy S = Siscia, SIRM = Sirmium, TES = Thessalonica, CONS = Constantino- polis, AN = Antiochia, ALE = Alexandria), sőt a műhelyeket is, melyekből több is működött egy-egy városban.

A verdék megkülönböztetésére több megoldást is alkalmaztak: jelölték a latin A, B, C vagy a görög A, B, r betűkkel, a római számokkal: I, II, III, e számok kezdőbetűivel: P(rima), S(ecunda), T(ertia), Q(uarta ti. officina), néha ezek kombinációival (V, VI) és csillaggal, holdsarlóval is. A jelek állhattak a kiadási helynév rövidítése előtt, mögötte, fölötte, vagy a képmezőben. A dominatus korától a császári verdékre használták az S(acra) M(oneta) megjelölést.



Gesztelyi Tamás