logo

XXIX Martius AD

A római személyi és családjog tovább élése

A ius personarum tudományos rendszertani egységként tovább élt a német természetjogi iskolákban. A személyi jog jogalanyisággal kapcsolatos szabályok adják a magánjog általános részét, a családi viszonyokra vonatkozó szabályokat a pandekta-rendszer családjog része tartalmazza. A jogképességet a rabszolgaságtól kezdve a rendiségen át az egyetemes jogtörténet kialakulásának hosszú és igen színes története alakította ki egészen a teljes jogképességet gyakorló nemesekig. Majd a francia forradalom a XIX. században hozta magával a teljesen általános és egyenlő jogképességet.

A római polgárjog közjogi és magánjogi része tovább élt, így például a Code Civil 1927-es állampolgárságra vonatkozó részei. A jogi személy fogalma a XIX. század második felétől lett egyértelmű és a jogtudomány ekkor dolgozta ki kellően pontosan fogalmát. Az apai hatalmat felváltotta a szülői hatalom, vagyis felügyelet, amely az apa mellett az anyát is megilleti.

A házasság megítélése Európában fokozatosan a mai napig alakul, hosszú ideig a jog szerinti és a vallás szerinti házasság külön élt, majd a iustinianusi kodifikáció alapján lett az egyetlen elfogadott forma a kánonjogi házasság. Ami az érvényességét illeti, a szabad megegyezéses (consensus) házasságot tekintették érvényesnek. A házasság jogi fejlődése a francia Code Civil intézményének köszönhető, amely a XIX. században törvénybe iktatta a polgári házasságot. Napjainkban a legtöbb országban a házasságkötés egyedüli formája a polgári házasság, a hagyományos egyházi forma már csak az egyházjogban bír jelentőséggel.



Nábozny Natasa